2018. január 1-én lépett életbe a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: „Választottbírósági Törvény”).
Az új törvény ügyvédek és választottbírák számára releváns egyes új szabályait szeretném bemutatni ezen blog-bejegyzésben.
Az állandó választottbíráskodás új intézményrendszere
2018. január 1-től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság helyét a Kereskedelmi Választottbíróság veszi át.
A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, valamint az Energetikai Állandó Választottbíróság 2017. december 31-vel megszűntek, funkcióikat szintén a Kereskedelmi Választottbíróság vette át, jelesül annak Energetikai illetve Pénz- és Tőkepiaci szekciója. Ez azt jelenti, hogy ahol a felek 2017. december 31-e előtt az Energetikai Állandó Választottbíróság vagy a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörét kötötték ki, azon a Kereskedelmi Választottbíróság kikötését kell érteni.
Az új Választottbírósági Törvény kimondja, hogy nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztó szerződésből eredő jogvita esetén. Ezzel lezárul az a folyamat, amit a Kúria 3/2013. számú PJE határozata indított meg, mely tisztességtelennek nyilvánította fogyasztói szerződésekben a választottbírósági kikötést. Ez a korlátozás várhatóan elsősorban a pénz- és tőkepiaci ügyekben szűkíti jelentősen a választottbíróság elé kerülő ügyek körét.
A Kereskedelmi Választottbíróság Elnöksége 2018. január 31-ig választottbíró ajánlási listát fogadott el, mely tartalmaz egy általános részt, egy külföldi választottbírókból álló részt, valamint egy energetikai, illetve pénz- és tőkepiaci szekciós listát. Az ajánlási lista jogi jelentősége abban áll, hogy amikor a fél elmulasztja választottbíró jelölését, vagy a felek által kiválasztott választottbírók nem tudnak megállapodni az elnök személyében, a hiányzó választottbírók kijelölésére a listáról kerül sor. Ugyanakkor a lista gyakorlati jelentősége túlmutat ezen, várhatóan a felek ügyvédei, jogi képviselői is elsősorban erről a listáról fognak választottbírókat választani, bár ez nem kötelező.
Fontos szűkítés volt a listára kerülés szempontjából, hogy az életkori határ 70 évben került megállapításra, így az idősebb és jelentős tapasztalattal bíró választottbírók sajnálatos módon nem kerülhettek a listára. A listára kerülésre pályázatot kellett benyújtani, és megállapítható, hogy elsősorban ügyvédek éltek ezzel a lehetőséggel.
A törvény kötelezi a Kereskedelmi Választottbíróság Elnökségét, hogy a választottbírósági határozatokat, azok meghozatalától számított hat hónap elteltével a Választottbíróság honlapján kereshető formában megjeleníti. Az MKIK honlapján a jelen blog-bejegyzés megírásakor ilyen adatbázis nem érhető el, ennek a megvalósítása jelentős mértékben fogja segíteni az eljáró ügyvédek, jogi képviselők munkáját.
A választottbírósági szerződés
Újdonság, hogy írásban megkötött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely elektronikus aláírás nélküli elektronikus közlés útján jött létre, ha az elektronikus közlésben (ideértve az e-mailt és a telefaxot is) foglalt adat a másik fél számára hozzáférhető, és alkalmas későbbi hivatkozásra. Kérdéses, hogy ez azt jelenti-e, hogy aláírás nélkül e-mail váltásban is lehet választottbírósági szerződést kötni, vagy az aláírt pdf. dokumentum e-mailes kommunikációban történő kicserélésére gondolt a jogalkotó.
Döntés a választottbírósági tanács hatásköréről
A szabályozás az 1994. évi LXXI. törvényhez (a továbbiakban „Vbt”) hasonlóan rendezi ezt a kérdést, tehát a választottbírósági tanács maga dönt a hatásköréről. A hatásköri kifogást legkésőbb a védekezés előterjesztésével egyidejűleg meg kell tenni. Ugyanakkor a választottbírósági tanács hatásköri kifogást később is befogadhat, ha a kifogás késedelmét igazoltnak tekinti. Egyértelmű azonban, hogy az ügyvédeknek nem érdemes az utólagos kifogásra hagyatkozni, mert ennek befogadása már a választottbírósági tanácson múlik, arról nem is beszélve, hogy a választottbírók egy már megkezdett érdemi tárgyalást követően nehezen fognak hajlani hatáskörük hiányának megállapítására.
Ideiglenes intézkedések és előzetes intézkedések
A Vbt-vel szemben a Választottbírósági Törvény kifejezetten nevesíti, hogy ideiglenes intézkedés jogcímén milyen típusú intézkedések meghozatalára van szükség. Továbbá, a Választottbíróság pótolja a Vbt. hiányosságát, amikor biztosítja az ideiglenes intézkedést végrehajthatóságát.
A Választottbírósági Törvény arra is lehetőséget biztosít, hogy a választottbírósági tanács az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítésére a felet előzetes intézkedéssel, azaz úgy kötelezze, hogy az ellenfél erre vonatkozó kérelemről őt előzetesen nem értesítik. A választottbírósági tanács előzetes intézkedése a felekre nézve kötelező, de mivel az annak alapjául szolgáló kérelemmel szemben a döntés meghozatala előtt a kötelezett fél nem védekezhet, bírósági végrehajtásnak tárgya nem lehet.
A tárgyalás
Főszabályként a választottbírósági tanács dönti el, hogy az álláspontok és a bizonyítékok előadása céljából tart-e tárgyalást, vagy az eljárást anélkül, az írásbeli beadványok alapján folytatja le. Ugyanakkor a felek bármelyikének kérésére szóbeli tárgyalás tartása kötelező.
A rendes bíróság eljárásához képest különbség, hogy a választottbírósági tanács a tanúkkal és szakértőkkel szemben pénzbírságot, vagy más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.
Beavatkozás az eljárásba
A Választottbírósági Törvény lehetővé teszi a bevatkozást annak a személynek a részéről, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a választottbírósági eljárás miként dőljön el. A beavatkozó a Pp-ből ismert önálló beavatkozónál szűkebb jogkörrel rendelkezik, az azonos érdekű fél nyertességét álláspontjának előadásával és bizonyítási indítvány előterjesztésével segítheti elő.
A választottbírósági ítélet érvénytelenítése
A Választottbírósági Törvény a Vbt-vel egyezően állapítja meg azon okok körét, melyek megalapozhatják a választottbírói ítélet érvénytelenségét.
Új szabály viszont, hogy a választottbírói ítélet érvénytelenítése iránt indított perben az eljáró bíróság valamelyik fél kérelmére felfüggesztheti az eljárást legfeljebb 90 napra, annak érdekében, hogy választottbíróság kiküszöbölje az érvénytelenségi okot. Ezen belül lehetőség van a választottbírósági ítélet kijavítására, értelmezésére, kiegészítésére vagy más eljárási cselekmény megtételére.
Szintén új és hiánypótló szabály, hogy a törvény rendezi a választottbírói ítélet érvénytelenítése esetén követendő eljárást. Ilyen esetben új választottbírákat kell kijelölni, de a felek dönthetnek amellett is, hogy az eredeti összetételű tanács bírálja el újra az ügyet. Az érvénytelenítéssel érintett eljárás díjmentes, az eljáró választottbírói tanácsot ilyenkor díj nem illeti meg. Praktikusan ez azt jelenti, hogy ilyenkor a felek által már megfizetett választottbírósági költségeket vissza kell fizetni.
Ejárásújítás
A Választottbírósági Törvény talán legvitatottabb intézménye az eljárásújítás. Hacsak a felek az eljárásújítás lehetőségét ki nem zárták, az ítélet átvételét követő 1 éven belül lesz lehetőség eljárásújításra. Ennek feltétele, hogy a fél olyan tényre, bizonyítékra hivatkozik, amelyet az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesített, feltéve, hogy elbírálása esetén a félre nézve kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna.
Az eljárásújítás megengedhetősége kérdésében a támadott ítéletet hozó választottbírósági tanács határoz, ami lehetőséget nyújt az alaptalan kérelmek miatti felesleges eljárások kiszűrésére.
Az eljárásújításra az alapeljárás szabályait kell alkalmazni, ami gyakorlatilag új választottbírói tanács által elbírálást jeleni.
A jelen blogbejegyzés szerzője Dr. Forgó Zoltán ügyvéd, választottbíró. 2008 és 2017 között a Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság választottbírója. 2018. január 31-től szerepel a Kereskedelmi Választottbíróság választottbíró ajánlási listáján a pénz- és tőkepiaci szekcióban.