Érdekességek, újdonságok az új Ügyvédi Törvényben

Az új Ügyvédi Törvény (2017. évi LXXVIII tv.) 2018. január 1-én lép hatályba, de az ismerkedést érdemes megkezdeni mielőbb.

Az ügyvédi titkot nemcsak az ügyvédi tevékenység folytatói, hanem az ügyvéd/ügyvédi iroda alkalmazottai is kötelesek megtartani. Erre célszerű az alkalmazottak figyelmét külön is felhívni.
Az új törvény szélesebb körben rendeli alkalmazni azt a versenyjogból megismert intézményt, hogy az ügyvédnek az ügyfelével a védekezés körében folytatott kommunikációja olyan iratnak minősül, mely az eljárásban bizonyítékként nem használható fel. Így ezt a szabályt alkalmazni kell bármilyen más hatósági vagy bírósági eljárás esetén is. Ennek feltétele, hogy ezen jelleg magából az iratból kitűnjön,  amit legegyszerűbb úgy jelezni, hogy a dokumentumra kifejezetten ráírjuk, hogy az bizalmas ügyvéd-ügyfél kommunikációt tartalmaz.

Az új törvény a korábbinál jóval részletesen szabályozza azon eseteket, amikor érdekkonfliktus miatt az ügyvéd nem vállalhat el egy ügyet. Ügyvédi irodák esetén az érdekkonfliktust az iroda bármely tagja miatt beállhat, ugyanakkor az ügyfelek felmentést adhatnak, ha az ügyet az irodán belül különböző ügyvédek látják el, és az ügyvédi titoktartás biztosítható (pl. oly módon, hogy az irodán belül az eljáró ügyvédek egymás levelezését, iratait nem láthatják).

Élénk közérdeklődét kiváltó kérdés, hogy az ügyvédek betölthetnek-e gazdasági társaságokban tisztséget. Az új törvény nyomán igazgatósági és felügyelő bizottsági tagságot biztosan igen, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett ügyvezetői pozíciót korlátolt felelősségű társaságban biztosan nem.
Viszont fontos korlátozó szabály az, hogyha egy ügyvéd felügyelő bizottsági vagy igazgatósági tagságot tölt be, akkor egyidejűleg nem nyújthat ugyanannak a cégnek ügyvédi szolgáltatásokat. Kivétel, ha igazgatósági tagság esetén az ügyvéd ügyvédi irodája nyújt ügyvédi szolgáltatásokat, de maga az igazgatósági tagsággal érintett ügyvéd ebben nem vesz részt. Tehát praktikusan nem fog működni az a megoldás, hogy az ügyvéd, aki ügyvédi munkájával elnyerte ügyfele bizalmát, cégében bizalmi pozícióra kap kinevezést, és egyidejűleg továbbra is eljár a cég jogi képviselőjeként.

Az ügyvéd felelőssége korlátozható, de csak azon összegen túl, amit a felelősségbiztosító az adott kárért káreseményenként maximálisan fizetni köteles. A felelősség korlátozását csak egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel tartalmazhatja.
Sikerdíjat pedig legfeljebb a teljes díj kétharmadáig lehet érdemes kikötni, mert azon túl a sikerdíj bírósági úton nem lesz kikényszeríthető.
A megbízási szerződés megkötése előtt el kell végezni az ügyfél azonosítását, kivéve ha a megbízás kizárólag jogi tanácsadásra szól. Az ügyfél azonosítása tehát nem mellőzhető okiratszerkesztés, peres ügy, cégeljárás és más hatósági eljárások esetén. JÜB vizsgálat azonban csak ingatlan-adásvétel (vagy más ingatlan ügylet) és cégeljárás esetén lesz kötelező.
Figyelem: okirati ellenjegyzés esetén a már korábban ellenőrzött ügyfél adatokat ismét vizsgálni kell, az esetleges változások miatt.
Olyan ügyekben, ahol a jogi képviselet kötelező (praktikusan ez jelenti elsősorban a földhivatali eljárást, cégeljárást, bizonyos peres ügyeket) az ügyfél azonosítás adatairól nyilvántartást is kell vezetni.

Örök vita az ellenjegyző ügyvédekkel ingatlan adásvételi szerződések esetén, hogy az ellenjegyző ügyvédek szinte kivétel nélkül beleírják a szerződésbe, hogy a szerződés aláírásával mindkét fél meghatalmazást is ad az okiratszerkesztőnek, holott sok esetben ő a vevő ügyvédje, és az eladó maga is jogi képviselőt vesz igénybe.
Az új törvény jelzi, hogy ilyen meghatalmazás adható, de nem automatikus. Továbbá, az okiratszerkesztő ügyvéd írásban – praktikusan magában a szerződésben – köteles a felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratszerkesztő ügyvéddel megbízást nem hoz létre.
Érdekesség, hogy egy okirat az új törvény alapján több ellenjegyzést is tartalmazhat, értelemszerűen az okiratot szerkesztő ügyvédét, és emellett más ügyvédét is, aki azt tanúsítja, hogy az ügyfél az okiratot előtte írta alá.

Letéti szerződésekben a jövőben semmis lesz az ügyvéd felelősségkorlátozása. Nyilván ez a sajnálatos sikkasztási ügyek miatt megrendült közbizalmat hivatott helyreállítani, ugyanakkor ez a korlátozás fájdalmas lehet az ügyvédi irodáknak komplex tranzakciókhoz kapcsolódó ügyvédi letéteknél, különösen ahol a letétet feloldó feltételrendszer összetett illetve mérlegelést igényel.
Újdonság, hogy az ügyvéd a letevő kérelmére köteles biztosítani, hogy a kérdéses letéti számla egyenlegéről a számlavezetőtől tájékoztatást kapjon. Nyilván ez is a közbizalom helyreállítását szolgálja, ugyanakkor ez azt jelenti, hogy ilyen ügyféligény esetén ügyenként külön letéti alszámlát kell nyitni az érintett ügyletre.
Főszabály szerint a kamat a letevőt illeti meg a letétbe helyezett összeg tekintetében. Praktikus szempontból viszont korlátozás, hogy a letéttel kapcsolatos banki költségek nem számolhatóak el a letétbe helyezett pénzügyi eszköz terhére, tehát azt külön ki kell számlázni és az ügyvéd/ügyvédi iroda folyószámlájára utalással (vagy készpénz befizetéssel) kell rendezni.
Fontos és határidős adminisztrációs teher: az ügyvéd az általa kezelt letét adatait és azok változásait (praktikusan ez minden kifizetést érint) egy munkanapon belül le kell jelenteni a területi kamara által kezelt elektronikus nyilvántartásba.

Az ügyvédeknek az általuk vezetett ügyekről ügynyilvántartást kell vezetniük, mely tartalmazza az ügyfél nevét, a belső ügyazonosítót, az ügy tárgyát, a megbízási szerződés létrejöttének időpontját és az ügyhöz kapcsolódó bírósági illetve más eljárások lajstromszámát. Tehát ez egy olyan nyilvántartás, amit az ügy megnyitása után is karban kell tartani a megindult új eljárások lajtrom számainak feltüntetésével.

Az új Pénzmosási Törvény (2017. LIII. tv.) nyomán drákói szabályok lépnek életbe.  Így a vonatkozó rendelkezések (ideértve az ügyvédi iroda által elfogadott szabályzat rendelkezéseit is) megsértése akár 400,000,000,- Ft, azaz négyszázmillió forint (nem elírás!) összegű bírságot is vonhat maga után. Ezenkívül automatikusan alkalmazandó szankció, amitől csak bizonyos esetekben lehet eltekinteni, hogy a jogsértő nevét közzéteszik a Kamara honlapján, és ezt az információt 5 évig ott tartják.
Továbbá, a törvény kötelezi a területi kamarákat, hogy minden egyes ügyvédi tevékenységet folytató személyt félévente ellenőrizni kell.

A jelen blog-bejegyzés  célja, hogy bizonyos témakörökben általános információkkal szolgáljon, ezért nem vizsgálja az adott témaköröket azok teljességében. A jelen blogbejgyzésben megadott információk nem minősülnek jogi tanácsnak vagy szolgáltatásnak. A blog-bejegyzésben foglalt információk felhasználásából eredő bármilyen kárért a Forgó, Damjanovic és Társai Ügyvédi Iroda nem vonható felelősségre.