Hatály

Az MKIK Állandó Választottbíróság (a továbbiakban: „Választottbíróság”) új Eljárási Szabályzata (a továbbiakban: „Szabályzat”) 2018. február 1-én lépett hatályba. A Szabályzat rendelkezéseit a 2018. február 1-én, és azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Mivel a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság és az Energetikai Választottbíróság 2017. december 31-gyel megszűnt, gyakorlatilag beolvadt az MKIK Állanó Választottbíróságba, a Szabályzat rendelkezéseit a pénz- és tőkepiaci, valamint az energetikai ügyekben is alkalmazni kell.

Választottbírósági klauzula

A Szabályzatnak két olyan lényeges eleme van, amit az ügyvéd és jogtanácsos kollégáknak a választottbírósági klauzula elkészítésénél különösen fontos figyelembe venni.

A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: „Új Választottbírósági Törvény”) a felek eltérő megállapodása hiányában lehetővé teszi az eljárásújítást, azaz új eljárás megindításának lehetőségét olyan tényekre vagy bizonyítékra hivatkozva, mely a választottbírósági eljárás során nem állt a peres fél rendelkezésére. Mivel ez az intézmény megkérdőjelezi a választottbírói tanács által meghozott ítélet véglegességét, ezt a felek választottbírósági szerződésükben kizárhatják.

Szintén döntést igényel a választottbírósági szerződés megkötésekor, hogy a felek a gyorsított eljárás szabályait alkalmazni kívánják vagy sem. Gyorsított eljárás esetén egyesbíró jár el, főszabály szerint tárgyalás megtartása nélkül. Tárgyalás tartása esetén pedig a tárgyalási időköz 8 napra rövidül.  Rövidülnek az egyes beadványok elkészítésére rendelkezésre álló határidők is, így az alperesnek válaszirata elkészítésére csak 8 nap áll rendelkezésére. Cserébe az eljáró egyesbírónak lehetőség szerint a kijelölésétől számított 3 hónap alatt el kell jutnia az eljárás berekesztéséig. Tehát a gyorsított eljárás komoly nyomás alá helyezi az eljáró ügyvédeket, jogi kéviselőket és a választottbírókat is. Ezért komplexebb ügyekre, vagy ahol szakértői bizonyítás válik szükségessé, a gyorsított eljárás nem javasolható.

Beadványok, kézbesítés

A választottbírói tanács megalakulása előtt a felek beadványaikat annyi példányban kötelesek benyújtani, hogy jusson mindegyik félnek, külön-külön mindegyik választottbírónak, és egy plusz példány a Választottbíróságnak. Tehát, egy alperest és három választottbírót feltételezve, ez 5 (öt) példányt jelent.  A választottbírói tanács megalakulása után ez a szabály úgy változik, hogy a másik félnek és a választottbíróknak a beadványokat közvetlenül kell megküldeni.

Alperesek és ügyvédeik figyelmébe ajánlom, hogy a kikézbesített iratokat, kézbesítési vélelem folytán, belföldi címzett esetében az elküldéstől számított nyolcadik napon átvettnek kell tekinteni, ha azt a címzett utolsó ismert üzletviteli helyére, lakóhelyére, szokásos tartózkodást helyére vagy postai címére elküldték.  Ezért nem tanácsolható senkinek a Választottbíróságról érkező iratok átvételének megtagadása, mert a kézbesítési vélelem be fog állni.

Az eljárás időtartama

A választottbírói tanácsnak lehetőség szerint be kell rekeszteni az eljárást hat hónapon belül. Ez a szabály az eljárás gyors lefolytatását hivatottak szolgálni, ami az állami bíróság eljáráshoz képest egy komoly versenyelőnyt jelent.

Lemondás a kifogásolás jogáról

Ha valamelyik fél észleli, hogy a Szabályzat valamely, egyébként eltérést megengedő rendelkezése nem került betartásra, azt haladéktalanul meg kell kifogásolni. Ennek elmulasztása a kifogásolás jogáról való lemondásnak minősül.

Eljárási költségek

Az új Szabályzattal a választottbírósági eljárás költségei minimálisan emelkednek. Míg a választottbírók díja változatlan, az emelkedés az adminisztrációs költségeket érinti.

Főszabályként a peres felek egyenlő arányban előlegzik meg a választottbírósági díjat. Azonban mivel az alperes tekintetében a díj előlegzése nem kötelező, ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban sok esetben a díj teljes összegének megelőlegzése a felperest terheli.

A választottbírók kijelölése

Ismert szabály, hogy mindkét fél maga jelölhet egy-egy választottbírót, és hogy amennyiben valamelyik fél határidőn belül ennek nem tesz eleget, helyette a Választottbíróság dönt a választottbíró személyéről.

Véleményem szerint vitatható a logikája annak a szabálynak, hogy amennyiben több alperes van, és nem tudnak dönteni az általuk együttesen kijelölendő választottbíró személyéről, nemcsak az alperes, hanem a felperes helyett is a Választottbíróság fog választottbírót kijelölni. Tehát, bár az alperesek oldaláról történik a mulasztás, a következmény a felperest is sújtja, a „fegyveregyenlőség” jegyében.

Változások a választottbírók személyében

Ha valamely választottbíró megbízatása bármely okból megszűnik, új választottbírót kell helyette kijelölni. Amennyiben valamely fél által jelölt választottbíró személyében következik be változás, az a tanács elnökének a megbízatását nem érinti.

Szintén az eljárások mielőbbi befejezést segíti az a szabály, hogyha egy választottbíró lemond az eljárás berekesztését követően, a választottbírói tanács maradék két tagja a Választottbíróság hozzájárulásával dönthet úgy, hogy az eljárást folytatják, azaz ítélet hoznak anélkül, hogy új harmadik választottbíró csatlakozna hozzájuk. Ez a szabály megakadályozza, hogy egy a kijelölő félhez esetlegesen túlságosan „lojális” választottbíró lemondásával elhúzhassa az ítélet meghozatalát.

Hatáskör hiánya, hatáskör túllépése

Fontos az eljáró ügyvédek, jogi képviselők részére, hogy a választottbírósági tanács hatáskörével kapcsolatos kifogásokat legkésőbb a válaszirat benyújtásakor meg kell tenni.

Amennyiben pedig a választottbírói tanács túllépi a hatáskörét, a kifogást a hatáskör túllépésekor nyomban meg kell tenni.

Kereskedelmi szokások alkalmazása

A választottbírói tanács nemcsak a felek által kikötött alkalmazandó jogot és a felek szerződésében foglalt rendelkezéseket, hanem az adott ügyletre alkalmazandó kereskedelmi szokásokat is figyelembe veszi az ítélet meghozatalánál.

A kereset és a védekezés módosítása

A fél a keresetét illetve a védekezését egészen az eljárás berekesztéséig módosíthatja. Ez a szabály jelentős mozgásteret biztosít az eljáró ügyvédek és jogi képviselők részére. Amennyiben azonban a fél ügyvédje, illetve jogi képviselője a választottbírói tanács megítélése szerint indokolatlanul késedelmesen terjeszti elő a módosítást vagy kiegészítést, a választottbírói tanács dönthet úgy, hogy azt már nem veszi figyelembe, vagy figyelembe veszi, de a pernyertességre való tekintet nélkül kötelezheti a felet a felmerült többletköltség viselésére.

Előkészítő egyeztetés

A választottbírói tanács a megalakulását követő harminc napon belül egyeztetést tart a felekkel az eljárás tervezett menetéről, ennek eredményéről pedig három napon belül végzést hoz.

A felek ügyvédeinek érdemes kooperativnak lennie egymással, ugyanis ez az előkészítő egyeztetés nem feltétlenül csak egyirányú kommunikáció, azaz, a választottbírói tanács elmondja, hogy mi hogy fog történni. A felek ugyanis, a Választotbírósági törvény 31.§-ban foglalt felhatalmazás alapján szabadon megállapodhatnak az eljárás menetéről a Választottbírósági törvény és a Szabályzat keretein belül. Azaz, a felek ügyvédei és jogi képviselői megállapodhatnak olyan szabályokról is, amelyek adott esetben felülírják azt, hogy a választottbírói tanács hogy tervezte az eljárás menetét.

Bizonyítás

A választottbírósági tanácsnak lehetősége van arra, hogy a jogvita eldöntése szempontjából lényeges tények felderítése céljából bizonyítást rendeljen el, a felek ügyvédei és jogi képviselői erre irányuló indítványának hiányában is.

A választottbírósági ítélet

Az eljárás berekesztését követően a választottbírói tanácsnak 45 napon belül meg kell küldenie az ítéletet a Választottbíróság részére. Ezt a határidőt a Választottbíróság indokolt esetben meghosszabbíthatja.

Véleményem szerint kifogásolható a Szabályzat azon rendelkezése, miszerint valamely választottbíró (feltehetőleg aki kisebbségben maradt a döntés során) különvéleményt adhat az ítélethez. Én a problémát abban látom, hogy ezzel a kisebbségben maradt választottbíró gyakorlatilag megkérdőjelezi a tanács döntésének vagy az indoklásának helyességét, és ezzel erodeálja az eljáró választottbírói tanács, de bizonyos mértékben a Választottbíróság tekintélyét is.

A fél az ítélet kézhezvételét követő harminc napon belül kérheti a választottbírói tanácstól az ítélet értelmezését, mely az ítélet indoklásának válik részévé.

Az eljárás bizalmas jellege

Fontos szabály, hogy mind a felek, mind pedig választottbírók titoktartásra kötelesek az eljárás folyamatban létével, valamint annak bármely részével és tartalmi elemével kapcsolatban.

Felelősségkorlátozás

Az eljáró választottbírói tanács tagjai tekintetében felelősségkorlátozás érvényesül, kivéve a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért való felelősséget.

A jelen blogbejegyzés szerzője Dr. Forgó Zoltán ügyvéd, választottbíró. 2008 és 2017 között a Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság választottbírója. 2018. január 31-től szerepel a Kereskedelmi Választottbíróság választottbíró ajánlási listáján a pénz- és tőkepiaci szekcióban.

2018. január 1-én lépett életbe a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: „Választottbírósági Törvény”).

Az új törvény ügyvédek és választottbírák számára releváns egyes új szabályait szeretném bemutatni ezen blog-bejegyzésben.

Az állandó választottbíráskodás új intézményrendszere

2018. január 1-től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság helyét a Kereskedelmi Választottbíróság veszi át.

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, valamint az Energetikai Állandó Választottbíróság 2017. december 31-vel megszűntek, funkcióikat szintén a Kereskedelmi Választottbíróság vette át, jelesül annak Energetikai illetve Pénz- és Tőkepiaci szekciója. Ez azt jelenti, hogy ahol a felek 2017. december 31-e előtt az Energetikai Állandó Választottbíróság vagy a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörét kötötték ki, azon a Kereskedelmi Választottbíróság kikötését kell érteni.

Az új Választottbírósági Törvény kimondja, hogy nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztó szerződésből eredő jogvita esetén. Ezzel lezárul az a folyamat, amit a Kúria 3/2013. számú PJE határozata indított meg, mely tisztességtelennek nyilvánította fogyasztói szerződésekben a választottbírósági kikötést. Ez a korlátozás várhatóan elsősorban a pénz- és tőkepiaci ügyekben szűkíti jelentősen a választottbíróság elé kerülő ügyek körét.

A Kereskedelmi Választottbíróság Elnöksége 2018. január 31-ig választottbíró ajánlási listát fogadott el, mely tartalmaz egy általános részt, egy külföldi választottbírókból álló részt, valamint egy energetikai, illetve pénz- és tőkepiaci szekciós listát. Az ajánlási lista jogi jelentősége abban áll, hogy amikor a fél elmulasztja választottbíró jelölését, vagy a felek által kiválasztott választottbírók nem tudnak megállapodni az elnök személyében, a hiányzó választottbírók kijelölésére a listáról kerül sor. Ugyanakkor a lista gyakorlati jelentősége túlmutat ezen, várhatóan a felek ügyvédei, jogi képviselői is elsősorban erről a listáról fognak választottbírókat választani, bár ez nem kötelező.

Fontos szűkítés volt a listára kerülés szempontjából, hogy az életkori határ 70 évben került megállapításra, így az idősebb és jelentős tapasztalattal bíró választottbírók sajnálatos módon nem kerülhettek a listára. A listára kerülésre pályázatot kellett benyújtani, és megállapítható, hogy elsősorban ügyvédek éltek ezzel a lehetőséggel.

A törvény kötelezi a Kereskedelmi Választottbíróság Elnökségét, hogy a választottbírósági határozatokat, azok meghozatalától számított hat hónap elteltével a Választottbíróság honlapján kereshető formában megjeleníti. Az MKIK honlapján a jelen blog-bejegyzés megírásakor ilyen adatbázis nem érhető el, ennek a megvalósítása jelentős mértékben fogja segíteni az eljáró ügyvédek, jogi képviselők munkáját.

A választottbírósági szerződés

Újdonság, hogy írásban megkötött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely elektronikus aláírás nélküli elektronikus közlés útján jött létre, ha az elektronikus közlésben (ideértve az e-mailt és a telefaxot is) foglalt adat a másik fél számára hozzáférhető, és alkalmas későbbi hivatkozásra. Kérdéses, hogy ez azt jelenti-e, hogy aláírás nélkül e-mail váltásban is lehet választottbírósági szerződést kötni, vagy az aláírt pdf. dokumentum e-mailes kommunikációban történő kicserélésére gondolt a jogalkotó.

Döntés a választottbírósági tanács hatásköréről

A szabályozás az 1994. évi LXXI. törvényhez (a továbbiakban „Vbt”) hasonlóan rendezi ezt a kérdést, tehát a választottbírósági tanács maga dönt a hatásköréről. A hatásköri kifogást legkésőbb a védekezés előterjesztésével egyidejűleg meg kell tenni. Ugyanakkor a választottbírósági tanács hatásköri kifogást később is befogadhat, ha a kifogás késedelmét igazoltnak tekinti. Egyértelmű azonban, hogy az ügyvédeknek nem érdemes az utólagos kifogásra hagyatkozni, mert ennek befogadása már a választottbírósági tanácson múlik, arról nem is beszélve, hogy a választottbírók egy már megkezdett érdemi tárgyalást követően nehezen fognak hajlani hatáskörük hiányának megállapítására.

Ideiglenes intézkedések és előzetes intézkedések

A Vbt-vel szemben a Választottbírósági Törvény kifejezetten nevesíti, hogy ideiglenes intézkedés jogcímén milyen típusú intézkedések meghozatalára van szükség. Továbbá, a Választottbíróság pótolja a Vbt. hiányosságát, amikor biztosítja az ideiglenes intézkedést végrehajthatóságát.

A Választottbírósági Törvény arra is lehetőséget biztosít, hogy a választottbírósági tanács az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítésére a felet előzetes intézkedéssel, azaz úgy kötelezze, hogy az ellenfél erre vonatkozó kérelemről őt előzetesen nem értesítik. A választottbírósági tanács előzetes intézkedése a felekre nézve kötelező, de mivel az annak alapjául szolgáló kérelemmel szemben a döntés meghozatala előtt a kötelezett fél nem védekezhet, bírósági végrehajtásnak tárgya nem lehet.

A tárgyalás

Főszabályként a választottbírósági tanács dönti el, hogy az álláspontok és a bizonyítékok előadása céljából tart-e tárgyalást, vagy az eljárást anélkül, az írásbeli beadványok alapján folytatja le. Ugyanakkor a felek bármelyikének kérésére szóbeli tárgyalás tartása kötelező.

A rendes bíróság eljárásához képest különbség, hogy a választottbírósági tanács a tanúkkal és szakértőkkel szemben pénzbírságot, vagy más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.

Beavatkozás az eljárásba

A Választottbírósági Törvény lehetővé teszi a bevatkozást annak a személynek a részéről, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a választottbírósági eljárás miként dőljön el. A beavatkozó a Pp-ből ismert önálló beavatkozónál szűkebb jogkörrel rendelkezik, az azonos érdekű fél nyertességét álláspontjának előadásával és bizonyítási indítvány előterjesztésével segítheti elő.

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése

A Választottbírósági Törvény a Vbt-vel egyezően állapítja meg azon okok körét, melyek megalapozhatják a választottbírói ítélet érvénytelenségét.

Új szabály viszont, hogy a választottbírói ítélet érvénytelenítése iránt indított perben az eljáró bíróság valamelyik fél kérelmére felfüggesztheti az eljárást legfeljebb 90 napra, annak érdekében, hogy választottbíróság kiküszöbölje az érvénytelenségi okot. Ezen belül lehetőség van a választottbírósági ítélet kijavítására, értelmezésére, kiegészítésére vagy más eljárási cselekmény megtételére.

Szintén új és hiánypótló szabály, hogy a törvény rendezi a választottbírói ítélet érvénytelenítése esetén követendő eljárást. Ilyen esetben új választottbírákat kell kijelölni, de a felek dönthetnek amellett is, hogy az eredeti összetételű tanács bírálja el újra az ügyet. Az érvénytelenítéssel érintett eljárás díjmentes, az eljáró választottbírói tanácsot ilyenkor díj nem illeti meg. Praktikusan ez azt jelenti, hogy ilyenkor a felek által már megfizetett választottbírósági költségeket vissza kell fizetni.

Ejárásújítás

A Választottbírósági Törvény talán legvitatottabb intézménye az eljárásújítás. Hacsak a felek az eljárásújítás lehetőségét ki nem zárták, az ítélet átvételét követő 1 éven belül lesz lehetőség eljárásújításra. Ennek feltétele, hogy a fél olyan tényre, bizonyítékra hivatkozik, amelyet az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesített, feltéve, hogy elbírálása esetén a félre nézve kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna.

Az eljárásújítás megengedhetősége kérdésében a támadott ítéletet hozó választottbírósági tanács határoz, ami lehetőséget nyújt az alaptalan kérelmek miatti felesleges eljárások kiszűrésére.

Az eljárásújításra az alapeljárás szabályait kell alkalmazni, ami gyakorlatilag új választottbírói tanács által elbírálást jeleni.

A jelen blogbejegyzés szerzője Dr. Forgó Zoltán ügyvéd, választottbíró. 2008 és 2017 között a Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság választottbírója. 2018. január 31-től szerepel a Kereskedelmi Választottbíróság választottbíró ajánlási listáján a pénz- és tőkepiaci szekcióban.

Az új Ügyvédi Törvény (2017. évi LXXVIII tv.) 2018. január 1-én lép hatályba, de az ismerkedést érdemes megkezdeni mielőbb.

Ügyvédi titok

Az ügyvédi titkot nemcsak az ügyvédi tevékenység folytatói, hanem az ügyvéd/ügyvédi iroda alkalmazottai is kötelesek megtartani. Erre célszerű az alkalmazottak figyelmét külön is felhívni.
Az új törvény szélesebb körben rendeli alkalmazni azt a versenyjogból megismert intézményt, hogy az ügyvédnek az ügyfelével a védekezés körében folytatott kommunikációja olyan iratnak minősül, mely az eljárásban bizonyítékként nem használható fel. Így ezt a szabályt alkalmazni kell bármilyen más hatósági vagy bírósági eljárás esetén is. Ennek feltétele, hogy ezen jelleg magából az iratból kitűnjön,  amit legegyszerűbb úgy jelezni, hogy a dokumentumra kifejezetten ráírjuk, hogy az bizalmas ügyvéd-ügyfél kommunikációt tartalmaz.

Érdekkonfliktus

Az új törvény a korábbinál jóval részletesen szabályozza azon eseteket, amikor érdekkonfliktus miatt az ügyvéd nem vállalhat el egy ügyet. Ügyvédi irodák esetén az érdekkonfliktust az iroda bármely tagja miatt beállhat, ugyanakkor az ügyfelek felmentést adhatnak, ha az ügyet az irodán belül különböző ügyvédek látják el, és az ügyvédi titoktartás biztosítható (pl. oly módon, hogy az irodán belül az eljáró ügyvédek egymás levelezését, iratait nem láthatják).

Ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek

Élénk közérdeklődét kiváltó kérdés, hogy az ügyvédek betölthetnek-e gazdasági társaságokban tisztséget. Az új törvény nyomán igazgatósági és felügyelő bizottsági tagságot biztosan igen, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett ügyvezetői pozíciót korlátolt felelősségű társaságban biztosan nem.
Viszont fontos korlátozó szabály az, hogyha egy ügyvéd felügyelő bizottsági vagy igazgatósági tagságot tölt be, akkor egyidejűleg nem nyújthat ugyanannak a cégnek ügyvédi szolgáltatásokat. Kivétel, ha igazgatósági tagság esetén az ügyvéd ügyvédi irodája nyújt ügyvédi szolgáltatásokat, de maga az igazgatósági tagsággal érintett ügyvéd ebben nem vesz részt. Tehát praktikusan nem fog működni az a megoldás, hogy az ügyvéd, aki ügyvédi munkájával elnyerte ügyfele bizalmát, cégében bizalmi pozícióra kap kinevezést, és egyidejűleg továbbra is eljár a cég jogi képviselőjeként.

Az ügyvédi megbízási szerződés megkötése

Az ügyvéd felelőssége korlátozható, de csak azon összegen túl, amit a felelősségbiztosító az adott kárért káreseményenként maximálisan fizetni köteles. A felelősség korlátozását csak egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel tartalmazhatja.
Sikerdíjat pedig legfeljebb a teljes díj kétharmadáig lehet érdemes kikötni, mert azon túl a sikerdíj bírósági úton nem lesz kikényszeríthető.
A megbízási szerződés megkötése előtt el kell végezni az ügyfél azonosítását, kivéve ha a megbízás kizárólag jogi tanácsadásra szól. Az ügyfél azonosítása tehát nem mellőzhető okiratszerkesztés, peres ügy, cégeljárás és más hatósági eljárások esetén. JÜB vizsgálat azonban csak ingatlan-adásvétel (vagy más ingatlan ügylet) és cégeljárás esetén lesz kötelező.
Figyelem: okirati ellenjegyzés esetén a már korábban ellenőrzött ügyfél adatokat ismét vizsgálni kell, az esetleges változások miatt.
Olyan ügyekben, ahol a jogi képviselet kötelező (praktikusan ez jelenti elsősorban a földhivatali eljárást, cégeljárást, bizonyos peres ügyeket) az ügyfél azonosítás adatairól nyilvántartást is kell vezetni.

Okirati ellenjegyzés

Örök vita az ellenjegyző ügyvédekkel ingatlan adásvételi szerződések esetén, hogy az ellenjegyző ügyvédek szinte kivétel nélkül beleírják a szerződésbe, hogy a szerződés aláírásával mindkét fél meghatalmazást is ad az okiratszerkesztőnek, holott sok esetben ő a vevő ügyvédje, és az eladó maga is jogi képviselőt vesz igénybe.
Az új törvény jelzi, hogy ilyen meghatalmazás adható, de nem automatikus. Továbbá, az okiratszerkesztő ügyvéd írásban – praktikusan magában a szerződésben – köteles a felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratszerkesztő ügyvéddel megbízást nem hoz létre.
Érdekesség, hogy egy okirat az új törvény alapján több ellenjegyzést is tartalmazhat, értelemszerűen az okiratot szerkesztő ügyvédét, és emellett más ügyvédét is, aki azt tanúsítja, hogy az ügyfél az okiratot előtte írta alá.

Ügyvédi letét

Letéti szerződésekben a jövőben semmis lesz az ügyvéd felelősségkorlátozása. Nyilván ez a sajnálatos sikkasztási ügyek miatt megrendült közbizalmat hivatott helyreállítani, ugyanakkor ez a korlátozás fájdalmas lehet az ügyvédi irodáknak komplex tranzakciókhoz kapcsolódó ügyvédi letéteknél, különösen ahol a letétet feloldó feltételrendszer összetett illetve mérlegelést igényel.
Újdonság, hogy az ügyvéd a letevő kérelmére köteles biztosítani, hogy a kérdéses letéti számla egyenlegéről a számlavezetőtől tájékoztatást kapjon. Nyilván ez is a közbizalom helyreállítását szolgálja, ugyanakkor ez azt jelenti, hogy ilyen ügyféligény esetén ügyenként külön letéti alszámlát kell nyitni az érintett ügyletre.
Főszabály szerint a kamat a letevőt illeti meg a letétbe helyezett összeg tekintetében. Praktikus szempontból viszont korlátozás, hogy a letéttel kapcsolatos banki költségek nem számolhatóak el a letétbe helyezett pénzügyi eszköz terhére, tehát azt külön ki kell számlázni és az ügyvéd/ügyvédi iroda folyószámlájára utalással (vagy készpénz befizetéssel) kell rendezni.
Fontos és határidős adminisztrációs teher: az ügyvéd az általa kezelt letét adatait és azok változásait (praktikusan ez minden kifizetést érint) egy munkanapon belül le kell jelenteni a területi kamara által kezelt elektronikus nyilvántartásba.

Ügynyilvántartás

Az ügyvédeknek az általuk vezetett ügyekről ügynyilvántartást kell vezetniük, mely tartalmazza az ügyfél nevét, a belső ügyazonosítót, az ügy tárgyát, a megbízási szerződés létrejöttének időpontját és az ügyhöz kapcsolódó bírósági illetve más eljárások lajstromszámát. Tehát ez egy olyan nyilvántartás, amit az ügy megnyitása után is karban kell tartani a megindult új eljárások lajtrom számainak feltüntetésével.

Pénzmosási szabályok

Az új Pénzmosási Törvény (2017. LIII. tv.) nyomán drákói szabályok lépnek életbe.  Így a vonatkozó rendelkezések (ideértve az ügyvédi iroda által elfogadott szabályzat rendelkezéseit is) megsértése akár 400,000,000,- Ft, azaz négyszázmillió forint (nem elírás!) összegű bírságot is vonhat maga után. Ezenkívül automatikusan alkalmazandó szankció, amitől csak bizonyos esetekben lehet eltekinteni, hogy a jogsértő nevét közzéteszik a Kamara honlapján, és ezt az információt 5 évig ott tartják.
Továbbá, a törvény kötelezi a területi kamarákat, hogy minden egyes ügyvédi tevékenységet folytató személyt félévente ellenőrizni kell.

A jelen blog-bejegyzés  célja, hogy bizonyos témakörökben általános információkkal szolgáljon, ezért nem vizsgálja az adott témaköröket azok teljességében. A jelen blogbejgyzésben megadott információk nem minősülnek jogi tanácsnak vagy szolgáltatásnak. A blog-bejegyzésben foglalt információk felhasználásából eredő bármilyen kárért a Forgó, Damjanovic és Társai Ügyvédi Iroda nem vonható felelősségre.